Steve Clarke-kel szemben gyakran támadták, hogy túl óvatos, nem kockáztat – Bostonban azonban egészen más arcát mutatta: az utolsó percekben bátran támadó játékosokat küldött be, mint egy szerencsejátékos, aki mindenre rátesz mindent egy pontért egy olyan meccsen, amely a marokkói fölénytől a marokkói pánikig ingadozott.
Szűk vereség és továbbra is élő remények
Skócia 1–0-ra kikapott, de a csoport harmadik helyezettjeinek összehasonlítása szempontjából a gólkülönbség döntő lehet, így ez a vereség összességében nem végzetes, bár a játékosok számára a vége sokkal rosszabbul érezhetett. Andy Robertson kezét az arcára simította, Lyndon Dykes percekig hányingerre emlékeztető arcot vágott, Lewis Ferguson pedig fájdalmasan csalódott volt az interjúban.
Vitatható büntetők és drámai zárás
A skótoknak két büntetőigényük volt Scott McTominay és John McGinn csele miatt; mindkettő határhelyzetnek tűnt, és az ilyen tétmérkőzéseken az igazságtalanság érzése tovább rontotta volna a hangulatot. A végjáték viszont döbbenetes volt: Clarke Ben Gannon-Doakot, Dykest és Ross Stewartot küldte be, McTominay pedig szinte csatárként játszott, miközben többször veszélyeztették a marokkói kaput.
Marokkó dominanciája és a skót ellenállás
A meccs elején Marokkó hosszasan úgy játszott, mintha darabokra szedné Skóciát: gyors mozgás, klasszis játékosok, és már 71 másodperc után megszerezték a vezetést Díaz asszisztjával és Ismael Saibari góljával. Ennek ellenére a skótok nem adták fel; bár nem volt lövésük kapura az egész találkozón, mentálisan erősek maradtak és védekezésükben bátran vállaltak blokkokat és nagy mentéseket.
Clarke taktikája és a csapat karaktere
Clarke kockázata, hogy Kieran Tierneyt előrébb játszatta Robertson helyett, nem vált be rögtön, de ahogy fogytak a percek, Skócia magára talált: visszajöttek a meccsbe, vállalták a lövéseket és többször veszélyeztettek. Ez a hozzáállás emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtti németek elleni meccs után tanultak: ne tűnj el, próbálkozz, ne hagyd, hogy a félelem határozza meg a játékot.
Lehetőség a folytatásra
Bár nem sikerült pontot szerezniük, Skócia karaktert mutatott: nem voltak technikailag Marokkó szintjén, de küzdők, akik hibáikkal együtt is könyörtelenül hajtottak. Ha a gólkülönbségük jó marad, még esélyük lehet továbblépni; a következő ellenfél Brazília, és talán egy pont is elég lehet — addig Miami felé utazva fájni fog, de hisznek magukban.
A lelátónak voltak gondtalan pillanatai is: két skót szurkoló sörrel és kúp alakú sapkával a fején énekelt és nevetett végig, mintha semmi sem történt volna, emlékeztetve mindenkit, hogy néha a szurkolás könnyedsége is tanulságos lehet. Olvass többet a href=”/” title=”Labdarúgás”>Labdarúgás témában.
Forrás: BBC Sport: BBC Sport
