Észak-Írország világbajnoki álma Bergamóban csalódással ért véget, miután Sandro Tonali és Moise Kean találatai révén Olaszország győzött, de a figyelem gyorsan a jövő felé fordult.
Fiatal csapat, büszke teljesítmény
Michael O’Neill kezdőcsapatának átlagéletkora mindössze 22,5 év volt, ami a második legfiatalabb a második világháború óta; Paddy McNair volt az egyetlen 24 évnél idősebb játékos, miközben Conor Bradley, Trai Hume és Ali McCann hiányoztak.
O'Neill kiemelte a pozitívumokat
„Nehéz a vereség után meglátni a pozitívumokat” – mondta O’Neill, de hozzátette, hogy egy kis ország számára az ilyen fiatal csapattal elért eredményekre lehet építeni, különösen, hogy a kvalifikáció során általában is jól teljesítettek.
A jövő kilátásai
Bár a világbajnokságról lemaradtak, O’Neill már optimista a továbblépésről; a visszatérő Bradley (22), McCann (26) és Ballard (26) mellett a csapat életkori összetétele nem fog radikálisan változni, és szerinte türelemmel lehet erősebb keretet építeni.
O'Neill helyzete és klubfeladatok
O’Neill döntése, hogy a Blackburn Rovers menedzselése mellett folytatja északír válogatottbeli munkáját, vitákat váltott ki, de a bergamói szereplés azt mutatta, hogy ez nem befolyásolta a válogatott felkészülését; a hét mérkőzés a Championshipben most elsődleges a klubnál.
Sikeres fiatalok és szakmai elismerés
Az olasz legenda Gianfranco Zola külön dicsérte a Charles testvéreket, Shea-t és kapus Pierce-t, akit O’Neill „nagyszerűnek” nevezett; a szakvezető szerint Shea és Ethan Galbraith is képes lehet magasabb szinten játszani, miután jól teljesítettek olyan középpályások ellen, mint Tonali, Locatelli és Barella.
Türelmes építkezés szükséges
O’Neill hangsúlyozta, hogy a mélység növelése időt igényel és nem gyorsítható fel, ugyanakkor leszögezte, hogy a csapat az elmúlt két évben fejlődött és keményen játszik, ami jó alap lehet a jövőre nézve; ez a teljesítmény bizakodásra ad okot a Labdarúgás jövőjében.
Forrás: BBC Sport
