A világbajnokság kezd kirajzolódni, és örömmel mondhatom, hogy a brazil csapat is.
Ancelotti megtalálta a kezdőt
Úgy tűnik, Carlo Ancelotti megtalálta a legjobb tizenegyet: a csoportkör mérkőzésein fokozatosan fejlődtünk, lendületet és önbizalmat szereztünk, és most jókor javulunk, mert Japán nagy kihívás lesz a legjobb 32 között.
Matheus Cunha döntő szerepben
Nagy érdeme van ebben Matheus Cunhának: sok mindennek ő a kulcsa, amit olyan jól csinálunk; különös, hiszen a brazil közönség általában klasszikus kilencesről álmodik, de Cunha más, inkább kilences-egy-másfél, aki kilencként is játszik, de tízként is képes összekötni a játékot és gólhelyzeteket teremteni.
Stílus és helyzetfelismerés
Nem olyan, mint Ronaldo, Adriano vagy Romario, de mivel gólt is tud szerezni — eddig három a vb-n —, nem klasszikus irányító sem; inkább olyan középcsatárt ad a csapatnak, amilyen talán még nem volt, mélyebbre lépve bizonytalanságot okoz a védőknek, és ha követik, több hely nyílik Vinicius Jr. és Rayan számára, ha nem követik, Cunha közöttük játszhat vagy lőhet.
Védőmunka és egyensúly
Cunha kényelmes a szerepével, vállalja a védekezést is, néha nyomást indít vagy majdnem hatosként játszik a középpálya előtt, és ez jól működik a támadás egyensúlya szempontjából; a passzai és mozgása lehetővé teszik, hogy gyorsan induljunk meg előre.
A kezdő kiléte a VB előtt
Furcsa volt, hogy a vb előtt nem tudtuk, ki lesz a kezdő centercsatár: Ancelotti különböző opciókat próbált (Cunha, Igor Thiago, Endrick, João Pedro, Richarlison), és néha a sérülések segítenek megtalálni a működő kombinációt — Raphinha sérülése után Rayan jobb maradt a jobbszélen, ami több teret adott Cunnának.
Taktikai rugalmasság
Thiago másfajta opciót adhat, ha üldözni kell az eredményt vagy fizikumra van szükség, de fontos, hogy Ancelottinak most több lehetősége van, és látszik, hogy a brazil közönség egyre inkább Cunhában látja a megoldást — remélhetőleg így folytatja, mert okos játékos és nehéz lesz feltartóztatni.
Nyomásváltás és játékidentitás
Az Ancelotti-csapat nem ragaszkodik feltétlenül a labdabirtokláshoz; néha hagyjuk, hogy az ellenfélnél legyen a labda, majd a megfelelő pillanatban, megfelelő intenzitással megnyomjuk, és ez működött Skócia ellen is, amikor csapdát állítottunk és büntettük a hibáikat.
Új arculat a múlt helyett
Ez egy újfajta Brazília: nem arról van szó, hogy visszavonulunk és nem lősz gólokat, hanem hogy a szélső védők inkább konzervatívabbak, így Vini magasabban maradhat és frissebb a támadásoknál; a négyvédős vonal stabilnak tűnik és a középpálya jobban kiegyensúlyozott.
Casemiro és a formációváltás
Az első meccsen Casemiro egyedül volt kitéve, de azóta áttértünk 4-3-3-ra, így ha Bruno Guimarães előretör, Casemiro mellett Lucas Paquetá is ott van, ami jobban kontrollálja a középpályát — különösen fontos lesz Japán ellen, akik fluidabbak és veszélyesebbek.
Pozitív mérleg és folytatás
Védelmünk eddig egy gólt kapott, támadásban hétet szereztünk, de a lényeg, hogy folytassuk a győzelmeket, mert ez teszi boldoggá a brazil közönséget; egyre többen izgatottak a teljesítmény láttán és reméljük, így marad.
Ha további elemzést keresel a csapatról, nézd meg a futball oldalt: futball.
Forrás: BBC Sport
