Ez egy ijesztő feladat: több mint egy évszázad 22 tornájáról ezrével kiválasztani a tíz legnagyobb világbajnoki legendát. Az én szememben a hat‑hét legjobb egyértelmű, de a maradék helyek mindig nagy vitát szülnek, és ezek a névsorok hozzák a legtöbb beszédtémát a futballban, akár a klasszikus Futball iránt érdeklődők között is. Futball
10. Sir Geoff Hurst, Anglia, világbajnok 1966
A történet közismert: Hurst eredetileg nem is szerepelt volna a kezdőben, mert Jimmy Greaves sérülésből épülőben volt a döntőre, de Sir Alf Ramsey végül kitartott a korábban alig néhány hónapja bemutatkozó csatár mellett. Hurst fantasztikus mesterhármast szerzett a Wembley‑ben, amikor Anglia először és egyetlen alkalommal nyerte meg a világbajnokságot.
9. Cafu, Brazília, világbajnok 1994 és 2002
Cafu a futball egyik királya: az egyetlen játékos, aki három egymást követő világbajnoki döntőben is szerepelt. Csere volt 1994 büntetőkkel megnyert döntőjében, vesztes döntős 1998‑ban, majd kapitányként emelte magasba az trófeát 2002‑ben, és mindig emlékezett gyökereire, ahogy felírta a Jardim Irene üzenetet a mezére.
8. Paolo Rossi, Olaszország, világbajnok 1982
Rossi meséje Brazília ellen a legendás meccsel kezdődött, ahol mesterhármassal fordította a találkozót Barcelonában. Két évnyi eltiltás után visszatérve Rossi a későbbi elődöntőben és a döntőben is kulcsszereplő volt, végül a torna gólkirálya és legjobb játékosa lett.
7. Zinedine Zidane, Franciaország, világbajnok 1998
Zidane a 1998‑as világbajnokság szimbóluma volt, a többkultúrás francia csapat ikonja, aki a döntőben két fejessel döntő szerepet vállalt Brazília ellen. Legendás játéka mellett szenvedélyes megnyilvánulásai is befolyásolják örökségét: kiállítások, köztük a csoportkörbeli kiállítása Szaúd‑Arábia ellen és a 2006‑os döntőben elkövetett fejbekapás is része pályafutásának.
6. Kylian Mbappé, Franciaország, világbajnok 2018
Mbappé világbajnoki legendája még íródik: 19 évesen tündökölt Oroszországban, történelmi teljesítményekkel, később pedig a 2022‑es döntőben is kiemelkedett. Fiatal kora és villámgyors karrierje miatt jól elképzelhető, hogy a visszavonulásakor még előrébb rangsorolnák.
5. Franz Beckenbauer, NSZK, világbajnok 1974 (és 1990‑ben szövetségi kapitányként)
Beckenbauer végül 1974‑ben emelhette magasba a trófeát, miután csapatával legyőzték a hollandokat. A labdajátékos védőként és később edzőként is kiemelkedett, 1990‑ben pedig ő az egyetlen, aki játékosként és vezetőedzőként is világbajnok lett.
4. Lionel Messi, Argentína, világbajnok 2022
Messi ötödik világbajnokságán döntő szereplő volt: a nyitóbotlást követően végig vezette Argentínát, gólokkal és gólpasszokkal, a döntőben kétszer talált be, és a tizenegyeseknél is sikerrel járt, így Argentína 1986 óta először nyerte meg ismét a vb‑t.
3. Ronaldo, Brazília, világbajnok 1994 és 2002
Ronaldo története a megváltásé: 1994‑ben még nem lépett pályára, 1998‑ban kiemelkedő volt, majd 2002‑ben súlyos térdsérülés után visszatérve nyolc gólt szerzett, köztük kettőt a döntőben, és ezzel feledtette a párizsi csalódást.
2. Diego Maradona, Argentína, világbajnok 1986
Maradona egyedülálló a bevételben és botrányokban: 1986‑ban Mexikóban legendásan játszott, Anglia ellen az egyik gólja a ‘Kéz Istené’-ként maradt meg, a másik pedig az évszázad egyik egyéni megmozdulása volt. A torna öt góllal és öt gólpasszal zárult számára, és csapatát világbajnokká vezette.
1. Pelé, Brazília, világbajnok 1958, 1962 és 1970
Ki más lehetne az első, ha nem Pelé: az egyetlen játékos, aki három külön évtizedben nyert világbajnokságot. Már 17 évesen robbant be 1958‑ban, majd 1970‑ben a maga kreatív, technikás játékával kulcsfontosságú szerepet játszott a Brazília 4‑1‑es döntőbeli sikereiben, és ma sokak szerint ő a világbajnokság valaha volt legismertebb alakja.
Forrás: BBC Sport
