A Premier League klubjai az elmúlt két szezonban összesen 21 kieséses párharcot nyertek meg az Európa-ligában és a Konferencia-ligában, és ez a dominancia kérdéseket vet fel arról, hogy ez pusztán időszakos siker, vagy a pénzügyi fölény véglegesen eltolta az európai erőviszonyokat.
A televíziós bevételek és a pénzügyi szakadék
A nemzetközi televíziós jogok robbanásszerű növekedése a Premier League-et egy másik szintre emelte: a liga évente több mint 1,37 milliárd fontot termel, amit a rivális top öt bajnokságok együttesen sem érnek el; ez a pénzügyi fölény szélesíti a különbséget a klubok között és megnehezíti a versenytársak dolgát.
Konkrét példák a mérlegelt erőviszonyokra
A szezon döntői egyértelműen mutatják a különbséget: a Crystal Palace 197 millió fontos bevétele megközelítőleg négyszerese volt a Rayo Vallecano 52 milliójának, az Aston Villa 392 milliós bevétele pedig jóval meghaladta a Freiburg 141 millióját, így nem meglepő, hogy a Premier League-csapatok könnyed sikereket arattak a kontinentális kupákban.
A Deloitte Money League hatása
Bár a televíziós bevételek fontosak, a Deloitte Money League élén továbbra is olyan klubok állnak, mint a Real Madrid, Barcelona, Bayern München és Paris St-Germain; ugyanakkor a top 30-as listán a Premier League-csapatok dominálnak, tizenöt klub szerepel a húszból, ami hosszabb távon is fenntartja az anyagi előnyt.
Miért könnyebb a Konferencia- és Európa-liga?
A Konferencia-liga célja az volt, hogy több klubnak biztosítson valódi európai szereplést, de az UEFA számára a közvetítési bevételek miatt szükséges, hogy a top öt ligákból is jöjjenek csapatok — így a Premier League kollektív ereje szinte minden riválist felülmúl, és ez a gyakorlatban torzítja a mezőnyt.
Kihívás a Bajnokok Ligájában
A BL-ben azonban más kép rajzolódik: bár öt angol klub végzett a legjobb nyolc között az idei tabellán, kieséseik zöme a Deloitte-lista élvonalbeli csapataival szemben történt, ami azt mutatja, hogy a leggazdagabb kluboknál még mindig nehéz átültetni a többletanyagi erőt a legsúlyosabb európai sikerre.
Szabályok és költségarányok
Júliustól új pénzügyi szabály lép életbe, a keretköltség arány (squad cost ratio), amely célja a verseny tisztábbá tétele: az európai szereplők számára a keretköltség a bevétel 70%-ára lesz korlátozva, míg a többiek 85%-ról indulnak, akár 115%-ig emelkedve, ami befolyásolhatja a transzferek és bérek piacát.
A fiatal tehetségek és az átigazolási piac változása
A Premier League pénzügyi vonzere már lehetővé tette olyan átigazolásokat, mint Rayan érkezése Bournemouthhoz, és egyre több fiatal tehetség választja az angol klubokat korábbi olasz vagy spanyol célpontok helyett; ez tovább erősíti a középcsapatokat is, amelyek így a másodlagos európai kupák keresztmetszetét töltik fel.
Következő szezon kilátásai
A jövő szezonban az Európa-liga erősödésére lehet számítani, többek közt olyan csapatokkal, mint AC Milan, Juventus és Benfica a Deloitte-top 20-ból, valamint Premier League-klubokkal, köztük Sunderlanddal és Bournemouthtal; ugyanakkor a Konferencia-ligában a Brighton lesz a leggazdagabb csapat és esélyes a címre, míg a Bajnokok Ligájában továbbra sem várható, hogy a Premier League könnyen söpri el a legjobbakat.
Kövessétek a Futball legfrissebb fejleményeit a nemzetközi összehasonlítások tükrében.
Forrás: BBC Sport
