A videó nem játszható le. FA-kupa összefoglaló: hogyan győzte le a Leeds United a West Hamet tizenegyesekkel, és jutott a Wembleybe.
Adam Pope több mint 20 éve tudósít a Leeds Unitedről a város BBC rádiójához; most a szurkolókkal beszél, hogy megtudja, mit jelent számukra a visszatérés az FA-kupa elődöntőjébe.
Hosszú hiány és a múlt emlékei
Közel 40 év elődöntő nélküli szereplés az ország legkiemelkedőbb kupasorozatában futballszempontból kietlen táj; különösen éles ez annak fényében, hogy a klub az 1972-es jubileumi kiadás ikonikus pillanatáért is felelős volt.
A kupával kapcsolatos megítélés
Billy Bremner 1972-es kupasikere óta a Leeds és az FA-kupa viszonyát sokszor romboló hullámok jellemezték; a hangulatot a 1973-as döntő adta meg, amikor a másodosztályú Sunderland meglepte Don Revie csapatát a Wembley alatt.
Pozitív pillanatok és fájdalmas kudarcok
Természetesen voltak fényes időszakok – az 1987-es elődöntő és a 2010-es, amikor Simon Grayson harmadosztályú csapata hazai pályán verte meg a Manchester Unitedet –, de sokszor jött a kudarc: vereségek Crawleynél, Histonnál, Suttonnál, Hereforddal szemben, illetve gyenge szereplés Newportnál és Rochdale-nél.
Miért fontos a Wembley?
Ezért is jelent sokat, hogy vasárnap a Chelsea ellen újra a Wembleyben játszanak: „Óriási” — mondja Gareth Morleyből. „Régi vágású vagyok. Soha nem láttam minket döntőben, és csak egy elődöntőt láttam.”
Különböző nézőpontok a szurkolóktól
A kupadöntő jelentőségét egyesek magasra értékelik: „Számomra az FA-kupa a világ legjobb klubversenye” — emlékszik arra Gareth a ’70-es és ’80-as évek döntőinek hangulatára. Mások, mint Tony, inkább a Premier League-ben maradásra koncentrálnak: „Furcsa ez; nyerni akarok, de elsősorban a bennmaradáson jár az eszem.”
Pragmatizmus és ünnep
Miután 40 pontjuk van, a Leeds lehet, hogy már biztos pozícióban van; a Chelsea elleni meccs után a kiesett Burnley érkezik az Elland Roadra. „A vasárnap egy kockajáték” — mondja Tony. „Én inkább a Burnley legyőzését választanám a Chelsea elleni siker helyett.”
Családi pillanatok és személyes történetek
Steve Kirkheatontól első osztályon utazik a félre, és tervezi, hogy 90 éves anyját is elviszi a döntőbe, ha továbbjutnak: „Nagyszerű nap lenne, van esélyünk” — mondja. Kate és testvére, Will apjukkal családi eseményként élik meg a Wembleybe jutást, és John szerint ez visszahozhatja a klub egykori fényét.
Emocionális kötődés és tradíció
Sok szurkoló Londonba utazik, hogy sporttörténelmet alkosson vagy nézzen: Adam fia futja a London Marathont, majd a Wembleybe megy, Jack a Közel-Keletről repült haza, hogy a maratont és a kupadöntőt egyszerre teljesítse. Molly apjával járja a mérkőzéseket: „Remélhetőleg ez csak egy főpróba a döntő előtt” — mondja, és hozzáteszi, hogy már most meghatja a gondolat, hogy anyjával együtt a Wembley Way-n sétál.
Olvassa el a legfrissebb Labdarúgás híreket, elemzéseket és szurkolói véleményeket.
Forrás: BBC Sport
