Vasárnapi FA-kupa negyeddöntőjében a West Ham és a Leeds, valamint a szombati Manchester City–Liverpool találkozó közti különbség a ráadás percek kezelésében éles volt.
A London Stadiumban Craig Pawson 11 perc ráadást adott, ami lehetővé tette a hazaiak számára, hogy 2–0-s hátrányból felálljanak, hosszabbításra és büntetőpárbajra kényszerítve a mérkőzést, míg az Etihad Stadionban Michael Oliver egy másodpercet sem tett hozzá a meccshez.
Szurkolói felháborodás és a szabálykönyv
A közösségi médiában sokan kifogásolták, hogy Oliver hogyan hagyhatta figyelmen kívül a játék szabályait, különös tekintettel arra, hogy volt két gól és hat csereleállás egy olyan meccsen, amely végül 4–2-es tizenegyesekkel Leeds-sikert hozott.
A kupamérkőzéseken azonban nem ritka, hogy kevés vagy nulla ráadásidőt adnak, ha a játék kimenetele lényegében eldőlt; ezt korábban Pierluigi Collina, a FIFA játékvezetői igazgatója is megjegyezte, hogy kupapárharcokban elfogadható a korábbi lefújás, ha az eredmény már nem változik.
Uefa és FIFA irányelvek
Collina ugyanakkor rámutatott, hogy ez soha nem lehetne elfogadható egy bajnoki meccsen, ahol a gólkülönbség sorsdöntő lehet; az angol labdarúgásban ritkán fordul elő nulla ráadás, de az UEFA játékvezetőinek azt mondják, hogy ha nincs többlet, amit a játék által lehet szerezni, akkor a mérkőzést időben le lehet fújni.
Példaként a hónapban két Bajnokok Ligája-meccs, a Chelsea–PSG és a Barcelona–Newcastle is nulla ráadást mutatott, mindkettőt az angol csapatok veszítették aggregáltan 8–2, illetve 8–3 arányban.
Mi indokolta a 11 percet a London Stadiumban?
A West Ham–Leeds találkozó stoppagesorát megnézve a 11 perc indokoltnak tűnt: három perc Adama Traoré és Joe Rodon kezelésére, két perc a Pablo és Jaka Bijol ellátására, három perc a tizenegyesre VAR-ellenőrzés után, egy perc Noah Okafor sérülésvizsgálatára, plusz két csere és egyéb késedelmek.
Így bár túlzónak tűnhetett, magyarázható volt a hosszabbítás mértéke; a Leeds menedzsere, Daniel Farke azt mondta: amikor vezetnek, őrült soknak tűnik, amikor üldöznek, úgy érzik, csak három perc jár, de elfogadják a játékvezetők döntését.
A vendégvonalról visszatérő dráma
Több West Ham-drukker elhagyta a stadiont a 90. perc elején, amikor csapata 2–0-ra vezetésre esélytelennek tűnt, ám Mateus Fernandes és Axel Disasi ráadásbeli gólja visszahozta a meccset a hosszabbításba, majd végül tizenegyesek döntöttek.
A hosszabbítás tele volt eseményekkel: a Hammersnek két gólját érvénytelenítették, eltalálták a kapufát, és a büntetőpárbaj előtt bemutatták a 20 éves kapust, Finlay Herricket, aki Areola sérülése miatt debütált.
Biztonsági döntés és mérkőzés részletei
A házigazdák egy biztonsági tiszt által a meccs előtt jóváhagyott döntésen is visszavettek: eredetileg azt írták alá, hogy a tizenegyes-párbajt ne a 9 000 Leeds-drukkert befogadó vég előtt tartsák „biztonsági aggályok” miatt; végül a felezést a West Ham nyerte, de Farke röviden kritizálta az ötletet.
Emlékezzünk vissza decemberre is, amikor Brighton megszerzett egy ráadásos egyenlítőt West Ham ellen: Charalampos Kostoulas akrobatikus mozdulata közel volt Mavropanos fejéhez, és Nuno Espirito Santo mérges volt, hogy a VAR nem avatkozott közbe.
Axel Disasi rúgása a Leeds védőjének, Pascal Struijknek a vállát érintette, amikor a 96. percben egyenlített; formálisan lehetett volna fault, de a VAR irányelvei szerint, ha van szubjektivitás, a játékvezetői ítéletet hagyják állni — egyik esetben sem avatkozott be a VAR, mert ha a bíróon megy át a döntés, marad a gól.
Kövesd a csapatod a Labdarúgás a BBC Sporton.
Forrás: BBC Sport
