Egy sáros lancashire-i pálya mellett állva egy futballrajongó örömmel teszi a végső bejegyzéseket hatalmas, megkoptatott scrapbookjába — jegyzetek, amelyek egy öt évtizedes odüsszeiát zárnak le.
A kezdet és a vég
Tony Incenzo 17 évesen, 1981-ben teljesítette az angol Football League 92 stadionjának látogatását, majd új célt tűzött ki: bejárni az angol non-league rendszer valamennyi pályáját, amely végül 54 évvel korábbi első non-league meccse után, Fulwood Amateurs otthonában ért véget.
A scrapbook jelentősége
A minden otthoni klubtól kapott pecsétek és aláírások Tony értékes könyvében sorakoznak; Fulwood most külön oldalra került, jelezve, hogy tinédzserkori álma beteljesedett.
A non-league rendszer
Az angol non-league az ötödik és tizedik szintet foglalja magába, régiós ligákból áll, és ma 48 bajnokságban 996 klub szerepel; Tony több mint 2 000 non-league pályán nézett már meccset, ha beleszámoljuk a kiesett vagy megszűnt csapatokat is.
A csodák a kicsiknél vannak
Tony azt mondja, ugyanannyira élvezi a szerény amatőr klubokat, mint a nagy show-meccseket: könnyű parkolás, olcsó belépő, sétálhat a pálya körül, és találkozhat az emberekkel, akik szerinte a futballutazás különlegességét adják — ezért is néz meg akár öt meccset egy hétvégén is.
Részletesség és tervezés
Megbízható tervezésre van szükség: Tony hetekkel előre csoportosítja a közeli pályákat eltérő kezdési időpontok szerint, és rossz idő esetén műfüves pályákat keres; két órával a kezdés előtt érkezik, programot vesz, beszélget a szurkolókkal, majd feljegyzi a kezdőket és a gólszerzőket.
Önkéntesek és vészhelyzetek
A non-league klubok a helyi önkéntesekre támaszkodnak: egy Sunderland West End elleni utazáskor Tony látta, ahogy egy önkéntes megold egy felúszó csatornafedél miatti vécéproblémát, sőt egy vendégcsapat hivatalnoka, aki vízvezeték-szerelő volt, segített rendbe hozni a helyzetet.
Emlékek és gyűjtemény
Tony gyűjteménye programokból, jegyekből, sálakból és aláírt fényképekből áll, a tartalom olyan erős emlékeket idéz fel, hogy egy-egy programtól képes felidézni a 1970-es meccseket; tervezi, hogy a gyűjteményt később a National Football Museum rendelkezésére bocsátja.
Életstílus és áldozatok
62 évesen Tony 2 689 stadiont látott 5 804 mérkőzésen, ami 522 360 percet jelentett pályán tölött játékidőként; nem egyszer tette életének fontos eseményeit a meccsek üteméhez — például részben ezért változtatott munkaidőt, és hordozza elköteleződését QPR iránt, amely miatt soha egyetlen hazai QPR-meccsről sem hiányzott 1973 óta.
Különleges élmények
Tony olyan szokatlan helyeken is nézett meccset, mint a Feltham börtönben tartott találkozó, ahol különleges beléptetés és őrzés után beléphetett a börtönpályára — az ilyen történetek is hozzájárulnak gyűjteménye gazdagságához.
A múlt és a jövő
A Swap Shop tévéműsor 1981-es epizódjában bemutatott fiatal Tony ma is folytatja a gyűjtést: amikor új csapatok kerülnek be a non-league-be vagy nagyobb klubok stadiont váltanak, vissza kell térnie; nem szeretné, ha kalandja véget érne, és új célokat tervez — például meccseket Európa minden országában vagy világbajnokságokat.
Tony története azt is megmutatja, hogy a Futball iránti szenvedély hogyan alakít egy életet, miközben családja és a közösségek részvételével tovább gazdagítja emlékeit.
Forrás: BBC Sport
